Beszámoló
Január 29.-i klubtalálkozónkon két örökbefogadottként felnőtt fiatal
lány volt a vendégünk, akik részben meséltek, részben kérdésekre válaszoltak
életük epizódjairól örökbefogadottságuk szempontjából.
Egyikük (A.) egykeként nőtt fel, másfél éves korában
fogadták örökbe és az elmúlt héten vette át diplomáját az […] Egyetemen. Most
fogja kezdeni felnőtt életét.
Másikuk (E.) 2és fél éves volt örökbefogadásakor, újszülött
korától csecsemőotthonban nevelkedett. Hazaérkezése után nem sokkal szüleinek
vérszerinti gyereke született ( ő a nagyobbik öccse), majd amikor a család
tudomására jutott, hogy egy vérszerinti öccse is örökbeadhatóvá vált szintén
csecsemőotthonban, akkor őt is örökbefogadták.
Sokan voltunk és röpködtek a kérdések és a válaszok. A nagy
érdeklődést látva, mindkét vendégünk megígérte, hogy máskor is szívesen eljön,
sőt egyikük a mamáját, másikuk a papáját biztos rá tudja venni, hogy egy
hasonló beszélgetésre eljöjjön - mondták.
Két fontos üzenete volt mind a két lánynak az örökbefogadók
felé:
-
Mindig legyenek őszinték, semmi olyat ne mondjanak,
amit később korrigálni kell. Ne titkolózzanak, ha azt szeretnék, hogy a
gyerekük is őszinte legyen hozzájuk
-
Az örökbefogadás nem titok, de (érzékeny) magányügy. Engedjék
meg, hogy a gyerek döntse el, hogy mikor és kivel akar erről beszélni családon
kívül.
A Mózeskosár egyesület, és a klubtagok nevében köszönjük
hogy eljöttek, és megosztották örökbefogadottságuk több éves tapasztalatait.
Dénes Zsuzsa pszichológus
Budapest, 2013.02.20. Mózeskosár új honlap
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése